Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Július 1-je után a területen levő parlagfű bírságot von maga után. A Földművelésügyi Minisztérium szakvéleménye szerint a hatékony védekezés érdekében legalább háromszori kaszálás szükséges.
A Földművelési Minisztériummal által javasolt kaszálási időpontok – a parlagfű növény fenológiáját figyelembe véve – az alábbiak:
Az előző évek tapasztalata alapján várhatóan augusztus 24-30. között tetőzik a parlagfű pollenkoncentráció, ezért a megelőzést a javasolt időpontokban szükséges elvégezni. A IV. kaszálási ütem szükségessége, valamint optimális időpontjának meghatározása, nagyban függ az időjárásától. Aszályos nyári időjárás esetén elképzelhető, hogy a IV. kaszálási ütem elhagyható, vagy elhalasztható.
A Földművelésügyi Minisztérium javaslata alapján regionális, megyei, helyi szinten az optimális technológia és időzítés kiválasztásában érdemes felvenni a kapcsolatot a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereivel.
A kaszálás optimális időpontjának, a megfelelő vágási magasságnak, gyakoriságnak a meghatározása nagyon fontos. A helytelen időben és módon elvégzett művelet fokozott oldalhajtás képződést indukál, ami nagyobb biomassza produkciót és magasabb pollenszámot eredményez, mintha a kaszálásra nem került volna sor.
Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2015. március 5-én hatályba lépő 54/2014. BM rendelete jelentős változásokat hoz. Ezek közül a lakosságot érintő legfontosabb újdonság, hogy az élet- és értékvédelem jegyében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
111. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
Aki megszegi a tiltást, komoly büntetésre számíthat:
